Pockingi beszámoló

Mein liebes Tagebuch…(22. 06. – 28. 06. 2018)

Péntek

Reggel elindultunk a hosszúnak ígérkező útra.
Volt alkalmunk megcsodálni a schönbrunni kastélyt is. Megéri elmenni már csak a látvány miatt is.
Érkezésünket már várták a pockingi cserediákok és családjaik, akiknél az egész hetet töltöttük.

Szombat-vasárnap

Ez a nap és a rákövetkező nap mindenki számára sok újdonságot hozott.
A hétvégét a cserediákokkal töltöttük és ők szerveztek programokat. Számos programon vehettünk részt, mint például Johannesbad csodálatos kül - és beltéri medencéinek a kipróbálása, a Sommerfeuerfesten (Szentivánéji fesztiválon) való részvétel. A Bayern-park vérfagyasztó hullámvasutainak megismerése, a vadaspark meglátogatása szintén szerepelt a listán.

Hétfő

Ellátogattunk Münchenbe, Bajorország fővárosába, ahol megtekintettük a Deutsches Museumot, mely egy óriási, több témát felvonultató interaktív kiállításnak ad otthont. Többek közt a fizika, asztronómia, kémia, informatika, matematika és földrajz csodálatos világát mutatja be. Ezt követően mindenki elmehetett várost nézni, vásárolni és ebédelni.

Kedd

Alkalmunk nyílt megtekinteni Adolf Hitler egykori nyaralóját, a Sasfészket, amely 1835 méter magasan fekszik. Mindenkit magával ragadott a csodás látvány. Hazafelé megálltunk a Königsee-nél, ahol szabadidő keretében mindenki elsétálhatott a tóhoz.

Szerda
 

Részt vettünk a cserediákunk első és második tanóráján, ezt követően Passauba látogattunk, ahol megkoszorúztuk Gizella királyné sírját. Fakultatív programként félórás orgonakoncertnek lehettünk fültanúi. Itt is volt alkalmunk vásárolni és várost nézni. Ezen a helyen találkozik a Duna, az Inn és az Ilz. A hazafelé vezető úton tiszteletünket tettük a Pockinkban eltemetett magyar világháborús áldozatok sírjainál.

Csütörtök

A búcsú napja…  Hazafelé még megálltunk Melkben és a Hundertwasser házaknál Bécsben. A szép látképet érdemes volt lefotózni a szakadó eső ellenére is... És otthon, édes otthon. Eljött a pihenés a mozgalmas hét után.

                                                                               írták: Imrei Zsófia és Horváth Endre