6. osztály- októberi oltás - MMR

Az oltás életkorhoz kötött, kötelező védőoltás (amennyiben a gyermek már máshol megkapta ezt az oltást, azt igazolni kell).

Ez a kombinált oltás védelmet nyújt a kanyaró (morbilli), a mumpsz(parotitis) és a rózsahimlő (rubeola) betegségek ellen, oly módon, hogy a szervezet a bejuttatott élő, gyengített vírusok ellen ellenanyagot termel. A 6. évfolyamosok oltása emlékeztető oltás, ilyen oltásban a gyermekek 18 hónapos korukban már részesültek. Ezzel az oltással fenntartható az egész életre szóló védettség.

Nem oltható az a gyermek, akinél korábban oltás beadása után bármiféle probléma lépett fel, aki lázas beteg, illetve megfontolandó annál, aki neomicinre érzékeny.

Mint minden gyógyszernek, ennek a vakcinának is lehetnek mellékhatásai, de tapasztalataink szerint ezek igen enyhék, illetve ritkán fordulnak elő. Az oltás helyén keletkezhet bőrpír, előfordulhat fájdalom, 7-10 nap múlva hőemelkedés, láz, testszerte apró piros kiütések, nyirokcsomó duzzanat, enyhe nátha. A tünetek borogatáson, lázcsillapításon kívül teendőt nem igényelnek.

Néhány szó az oltással megelőzhető betegségekről:

A kanyaró (morbilli) cseppfertőzéssel terjedő, vírus okozta, testszerte kiütésekkel járó fertőző betegség. Lappangási ideje 9-10 nap. Leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás, de agyvelőgyulladást is okozhat.

A mumpsz, más néven járványos fültőmirigy gyulladás (parotitis) szintén cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség, mely a nyálmirigyek duzzanatával jár. Gyulladásukkor az arc jellegzetesen megdagad és fáj. Súlyos szövődménye a heregyulladás.

A rubeola lappangási ideje 2-3 nap. Ez a vírusbetegség enyhe betegségként zajlik láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó duzzanat formájában. Veszélyes azokra a várandós nőkre, akik korábban oltásban nem részesültek, illetve gyermekkorukban nem estek át a betegségen, mert a magzatnál fejlődési rendellenességeket okozhat. 

Forrás: ÁNTSZ

 

 

Az elmúlt években Románia mellett Európa több, korábban nem érintett országában is jelentettek kanyarójárványokat, melyek intenzitása nem csökken.

A romániai kanyarójárvány során 2016. január 1. és 2017. február 17. között a kanyaró megbetegedések száma 3 071 fő volt, 16 beteg halt meg. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1- 4 éves). A 42 megyéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos Caras Severinből jelentették. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95% alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.

A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell hazánkban is.   A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kanyaró rendkívül ragályos. A beteg már a kiütések megjelenése előtt 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, hurutos tünetek (conjunctivitis, rhinitis, pharyngitis, köhögés). A kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal a gingiván és a buccán tűszúrás nagyságú vörös udvarral körülvett pontocskák, a Koplik-foltok láthatók. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a kiütések. Az exanthema a fül mögött látható először, majd ráterjed az arcra is, és később a testen lefelé terjed. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részlegesen (1 oltás) oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Az 1969 előtt, Magyarországon született lakosok túlnyomó többsége még a ’60-as illetve a ’70-es években zajlott nagy kanyarójárványokban átvészelte a fertőzést és természetes védettséggel rendelkezik a betegség ellen, ami a leghatékonyabb védelmet jelenti.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első kanyaró elleni oltást 18 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek - morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként -, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.

Az elmúlt két évtizedben, hazánkban az átoltottság mind a 18 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98%-ot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99%-os védelmet biztosít.

A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 18 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.

Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármely kötelezően előírt védőoltás elmaradt, azt a legrövidebb időn belül pótolni kell -a kanyaró elleni védőoltást a 20. életévig kell pótolni!

Forrás:- Országos Tisztifőorvosi Hivatal

          -  Országos Epidemiológai Központ