A forradalomra emlékeztünk - a Szoborparkban

Az idei évben az 1956-os forradalomra emlékeztünk a Gimnázium falain kívül. A szervezők választása a Budapest délnyugati határán lévő Szoborparkra, hivatalos nevén a Memento Park-ra esett, ahová összegyűjtötték a kommunista időszak szobrait, hogy méltó emlékeztetőként, mementóként szolgáljanak, nem a kommunizmusnak, hanem a kommunizmus bukásának.

Az osztályok két csoportra bontva, különböző utakon, tömegközlekedéssel jutottak el a helyszínre, ahol az osztályfőnökök rövid bevezetője után (mely a Park megszületését és építészeti/művészeti koncepcióját ismertette) nézték meg diákjaink a három-három előre kiválasztott szobrot. Minden szobornál tanáraink várták az osztályokat, és röviden bemutatták az ábrázolt személyt, az adott alkotást és az azt elkészítő művészt.

Így diákjaink megismerkedhettek Marx és Engels, Lenin, Kun Béla, Münnich Ferenc valamint Steimetz és Osztyapenkó történelemi tanulmányokban előkerülő személyével, és a Felszabadító szovjet katona illetve a Tanácsköztársaság, egykor Budapest köztereit „díszítő” gigászi méretű szobrával. A legnagyobb szobornak csak a csizmája áll a Parkban, illetve előtte: Szatlin forradalom alatt ledöntött és megsemmisített szobrából szándékosan csak ennyit rekonstruáltak. A „Csizma” talapzata biztosította az emlékező műsor pódiumát. A Kerekes tanár úr szerkesztette rövid megemlékezés a diákjainkkal egykorú forradalmárokról és sorsukról szólt. A műsor végén Rájuk emlékezve énekeltük el a Szózatot.

Az égiek már-már nyárinak számító verőfényes nappal ajándékoztak meg minket, amiért külön hálával tartozunk, valamint köszönet illeti a BMRG konyhásait, akik erőn felüli munkát végezve megoldották, hogy mindenki időre megebédelhessen. Köszönjük!