Talán kissé szokatlan, mégis sikert arató és egyben elgondolkodtató szempontot választottak a gimnázium magyartanárai Berényi Eszter vezetésével, hogy zenével, filmrészlettel, versekkel, korabeli képekkel, litográfiákkal idézték meg a forradalom és a szabadságharc hangulatát. Izgalmas, ritkán hallott művek, műrészletek szólaltak meg: hallhattunk részleteket Jókai naplójából, ritkán mondott Petőfi-verset, tüzes, eleven néptáncot; Kutasy Zsolt Liszt Ferenc és a szabadságharc kapcsolatáról beszélt, mindehhez alig ismert műveket bányászott elő; a gimnázium dicsőítő zene- és énekkara pedig a forradalomhoz illő népénekeket szólaltatott meg, a közönséget is magával ragadva. A Szózat is igazi közénekként, lélekből szólt a végén. Ahogy azt kell. "Élned s halnod".