ENGEDEM, HADD MENJEN

A ballagás lehet szomorkás, ünnepi, vidám, de mindenképpen felemelő. Felemelő az utolsó séta az épületben, a rengeteg énekszó, a nyüzsgő tömeg, a zsoltárok és a kibocsátó szavak. Eszünkbe jut időnként hálás szívvel, hogy meg lehet állni a határköveknél, visszanézni, előretekinteni. A ballagás – két év szünet után – az annyira áhított szabadságról szólt: a napfénybe jó volt belenézni, az utcán énekelve büszkén körbetekinteni, integetni, és örülni, hogy a Baár-Madas közösségének a jó ízét megéreztük éveken át, átjárt bennünket minden közösen megélt pillanat. Ezeket eltesszük örökre. Isten áldjon Titeket, drága végzősök, az út folytatódik – és a hegyen épült ház mindig visszavár!