AVANTI RAGAZZI DI BUDA! ELŐRE HÁT BUDAI SRÁCOK!

A Széna tér oly hétköznapi, akár a Szabó János név.

Az előbbin egyszerűen csak átvágunk, s legtöbbször inkább a Mammut Bevásárlóközpontot adjuk meg tájékozódási pontként, míg az említett személy kilétéről talán fogalmunk sincs.

Pedig 1956. októberében a budai ellenállás legjelentősebb csoportja itt gyűlt össze munkásokból, segédmunkásokból és ipari tanulókból. Utóbbiaknak ugyanis erre volt a tanuló-otthona. Október 26-án csatlakozott „Szabó bácsi” – az 59 éves gépkocsivezető – is a fiatalokhoz. Örömmel üdvözölték: - Na bátyám, ha már a kezében van az a fegyver, tartsa is meg, és maradjon köztünk azzal a nagy bajuszával, legalább megismerjük! Úgyis szükségünk van komoly idős emberekre. (Tájékoztat a Széna tér – Fejezetek egy megkerülhetetlen tér című könyv.)

Mikus Dezső főgondnok úrtól (Pesthidegkúti Református Gyülekezet) azt is megtudtam, hogy Szabó Jánost a megtorlás idején agyonverték. Csontjai 75 helyen voltak eltörve.

Idén a fentiek miatt választották az általános iskolások a Széna téren található történelmi emlékparkot megemlékezésük helyszínéül. Itt a forradalom eseményeinek változatos megjelenítési formái – úgy, mint a kronoszkópok, a térkövek közt futó Mennyből az angyal Márai vers, a Hatdé Művészcsoport installációja (korhű, egyszerű használati tárgyak lenyomatával) és a nemzeti színekkel megvilágított vízesés – segítették a 6. osztályosok műsorának hiteles átélését, amit még az „Avanti ragazzi di Buda!” dal eléneklésével és annak egy-egy versszakához illő állóképpel is igyekeztünk megtámogatni. A Grynaeus tanár úr által gyermekbarát értelmezésűvé átírt 16 pont is elhangzott, amellyel az osztály a tavalyi márc. 15-i 12 ponthoz képest bizonyította rátermettségét. Így lett Petőfi népéből a Petőfi-kör népe.

A technikailag – az iskolaépületen belülihez képest – messze nagyobb rizikófaktorú, kihelyezett megemlékezés hibáit az előadók lelkesedése, a kegyelmesen figyelmes hallgatók, a kollégák segítő, aktív jelenléte, dr. Törös Edit főorvosasszony közbenjárása, s nem utolsó sorban fő szponzorunk, az Úristen ellensúlyozta a forradalmian új, kellemes és csapadékmentes időjárással.

A visszaúton minden osztály lerótta tiszteletét Szabó János emléktáblája előtt (a Fény utca 15. szám alatt): a felsősök egy-egy piros-fehér-zöld virággal, míg a legfiatalabbak koszorúalapjára a másodikosok helyezték fel a borostyán díszítést, a harmadikosok a piros szívet, a negyedikesek pedig a fehér madarat, a hatodikosok a szövegezett nemzetiszín szalaggal kötötték át az emlékezés szimbólumait.

Reméljük a hétköznapi nevű, de nem hétköznapi helytállást tanúsító hős neve tovább él a gyermekszívekben és évente újra éleszti Szabó bácsi és fiainak áldozatos tetteit a Széna téren!

Mi pestieknek Lónyay, az nekünk a Baár-Madas.

Dunán innen Corvin tér, budainak Széna Platz.

Befogad e kicsiny tér,

Szabó bácsi itt mesél.

Lelkünkben te áldott vagy.

Őrizzünk meg 56’!