Hungaricum – A Magyar Védőnői Szolgálat

Újabb értékekkel gyarapodott a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár, mivel a  Hungarikum Bizottság 2015. április 23-i döntése alapján az idén 100 éves Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer már szintén nemzeti büszkeségeink között tudható.

A Magyar Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. A védőnő tevékenysége középpontjában az általa gondozott családok egészségvédelme, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés áll. A magyar védőnők képzettsége kiemelkedően magas fokú és feladata széles körű. Például Nagy-Britanniában a védőnő (Health visitor) csak hathetes korban veszi át a gyermeket a szülésznőtől, és iskoláskor kezdetén a „közösségi nővér”-nek adja tovább, Ausztriában pedig a szociális munkások látnak el hasonló feladatkört. Magyarországon kívül Finnországban vannak még hasonló szerepet betöltő nők, máshol a szülésznők látják el a várandós és gyermekágyas anyák gondozását.

A védőnői szolgálat története 1915-től az Országos Stefánia Szövetség megalakulásával kezdődött.

 A Szövetség névadója és védnöke Stefánia belga királyi hercegnő volt.

Céljuk az anyák és a csecsemők védelme volt. Először 2 hetes, majd 3 hónapos, 1921-től pedig 1 éves képzéssel folyt a Stefánia védőnők oktatása.

 A védőnői munka központi feladata a prevencióban való aktív részvétel volt. 1927-ben Johan Béla az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat keretein belül vidéken is megszervezte ezt az egészségvédő munkát. A szolgálat védőnői 1930-tól olyan képzésben részesültek, mely kettős képesítést adott: ápolónői és védőnői oklevelet. Ennek az volt a célja, hogy az otthoni gondozás során az ápolással kapcsolatos problémák megoldására is felkészítse a védőnőket.

 1927-1940 között a két szolgálat párhuzamosan működött, majd a Stefánia Szövetség 1941-ben beolvadt a Zöldkeresztbe.  Ekkor 1044 védőnő látta el az általa gondozott lakosságot, mely akkor megközelítőleg 7 millió embert jelentett. A védőoltásokkal kapcsolatos tennivalók is a védőnői tevékenység részét képezték, melynek eredményeként jelentős mértékben lehetett csökkenteni a fertőző és járványos megbetegedéseket.

A II. világháború után egy új rendszert hoztak létre, a Védőnői Szolgálatot, amely állami keretek között működik a mai napig. A védőnői képzés 1975-ben főiskolai szintre emelkedett, napjainkban az orvosi egyetemek Egészségtudományi Karán képzik a védőnőket.  Ma a védőnő elsősorban preventív feladatokra képzett, az alapellátás meghatározott területén dolgozó szakember. Preventív feladataikat a következő területeken végzik: A területi védőnő feladata a nővédelem, a várandós és gyermekágyas anyák gondozása, a gyermekek gondozása születésüktől a tanköteleskor végéig és a komplex családgondozás. Az ifjúsági védőnő részt vesz a gyermekek szűrésében (tanulók egészségi állapota, alkalmassági vizsgálatok), közegészségügyi és járványügyi, illetve környezet-egészségügyi feladatok végrehajtásában, az elsősegélynyújtásban, illetve a nevelési-oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében.

A körzeti védőnő városban, falun és kistérségen dolgozik, egy adott körzet tartozik hozzá. Az iskolavédőnő egy adott általános iskolában, gimnáziumban vagy szakközépiskolában dolgozhat, körzetébe tartozó több iskolát is elláthat.

A kórházban dolgozó védőnő az újszülött illetve gyermekágyas osztályon dolgozik, megfigyeli az újszülötteket, az édesanyákat, és a legfontosabb tudnivalókkal látja el őket hazaengedés előtt. Dokumentál, értesíti a körzeti védőnőt a gyermek születéséről. Ezen kívül védőnők tevékenykednek még  a Családvédelmi Szolgálatoknál is.

A védőnő szakmai tevékenységét elsősorban önállóan látja el, de rendszeresen kapcsolatot tart az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer szakembereivel. Szoros személyes kapcsolatot tart gondozottaival, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban (egészségi, szociális, mentálhigiénés) tanácsot nyújt. Ezen kívül szűrővizsgálatokat szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára.

Ma a Magyar Védőnők Egyesülete fogja össze a Magyarországon dolgozó védőnőket. Szakmai felügyeleteként és kollégiumként működik.

Mottójuk „Védőnők az egészséges, boldog családokért”