Az Érmindszenten 1877. november 22-én született Ady iskoláit Debrecenben és Nagyváradon végezte. Itt lépett az újságírói pályára, de itt ismerkedett meg a budapesti művészvilág számos képviselőjével, így Bródy Sándorral, Jókai Mórral, Fedák Sárival, Újházi Edével és múzsájával-szerelmével, a Párizsban élő Diósi Ödönné Brüll Adéllal (Léda). 1904 végén az akkor már költőként jegyzett Ady azt tervezte, hogy Pestre megy „szerencsét próbálni”, végül Nagyváradról Párizsba utazott Léda meghívására. Erről 1913-ban a következőket írta: „...

Olvasni jó!

ÁPRILY LAJOS [e.: áprili]; családi nevén Jékely [e.: jékeli] (Brassó, 1887. november 14. – Bp., 1967. augusztus 6.): költő, műfordító, szerkesztő. Jékely Zoltán apja.

ERKEL FERENC (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását.

A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.

A mai szép napon tegyünk egy virtuális kirándulást az MTA könyvtárában.

https://csoma.digitaliskepmuhely.hu/